Bámulok kifelé. Világítóan kék zsírkrétával színezett, tavaszi égbolt tekint vissza rám, és megajándékoz a langymeleg szellő, az üdén zöldellő pázsit illatával. A nagy kékséget helyenként megszakítja egy-egy tejszínhab rózsa. A horizonthoz közeledve az izzó kék szín krémes fehérré változik, majd egybeolvad föld és ég.
Szeretem a természet ébredését, a halk madárcsicsergést, a friss rügyeket, a színeket, az illatokat.
Siess kérlek kikelet!
P
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: